Szigetelés

Nyáron hűvös télen meleg?!

Fontos tudnivalók a homlokzat szigetelésről:
Az épülethomlokzatok hőszigetelése által nyújtott kényelem és az előálló energia megtakarítás gazdasági előnyei közismertek. A megvalósítás módjáról és költségeiről azonban talán hasznos ismereteket nyújthat a következő összefoglalás.

Kivül vagy belül ?
Az épületek falait kívül és belül is szigetelhetjük. Belső hőszigetelés esetén a téli hidegben a fal kihűl. Mélyebb rétegeiben a harmatpont alá csökkent hőmérséklet miatt kicsapódó párától a falszerkezet átnedvesedik, ami a hőszigetelés leromlását és a falazó anyag fagykárosodását idézheti elő. Emiatt hatásos hőszigetelés csak külső oldalon képzelhető el.

Mivel ?
A homlokzatok külső hőszigetelésére legáltalánosabban hőszigetelő hatású vakolatokat, szálas anyagból készült táblákat vagy műanyag habokat használnak.
A hőszigetelő vakolatok alkalmazását csekély hőszigetelő hatásuk kérdőjelezi meg. Ezt szemlélteti az a tény, hogy egy 5 cm-es polisztirolhab lap hőszigetelő tulajdonságait a kivitelezhetőség határait messze meghaladó 20 cm-es vastagságú perlites habarccsal vagy 10 cm-es vastagságú polisztirolgyöngy tartalmú hőszigetelő habarccsal lehetne elérni.

Milyen vastagságban ?
A gyakori polisztirol vastagságok különböző rendszerekben 3 és 10 cm között helyezkednek el. De mégis akkor melyik a megfelelő? Vegyünk például egy gyakran előforduló esetet. A 70-es években tömegével épültek a szigeteletlen B30-as falakkal határolt épületek. Ezen falak hőátbocsátási tényezője 1,39 W/m2K. Tudjuk, hogy ez ma már nem megfelelő, ezért szigetelnünk kell. Ha 3 cm “vastag” hőszigetelést teszünk , úgy a hőátbocsátási tényező 0,69 W/m2K lesz, ami a nyolcvanas évek színvonalának is alig felel meg. Nem kell senkit sem emlékeztetni arra viszont, hogy hol vannak ma már az akkori energiaárak. Viszont ha a B30-as falazatot 7 cm vastag hőszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,41 W/m2K lesz , ami már elfogadható.

Melyik vakolatot válsszuk, zsákos vagy vödrös?
A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú poralakú zsákos vakolatokat víztartalomra való érzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már idejemúlt, nem ajánlott! Legáltalánosabban a műgyanta kötőanyagú felhasználásra kész “vödrös” vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.

És az anyagiak !
Ha belegondolunk, hogy ma Ausztriában 8 cm az átlagvastagság és Lengyelországban 10 cm, látható, hogy nem szabad itt megállni. Az utólagos hőszigetelésnek ugyanis van még egy járulékos haszna, amit nem szabad szem elől téveszteni. Egy rosszul szigetelt épületben a fal belső oldali hőmérséklete a hidegebb időszakban 13,9 oC-ra is süllyedhet. Ezt csak a helyiség levegőjének emelésével tudjuk kompenzálni, vagyis a szobában a léghőmérséklet a 25 – 26 oC-t is elérheti.
Sajnos, ez még mindig nem jelenti azt, hogy kellemes klímában élhetünk, hiszen a hideg falfelületek felé jelentős energiamennyiséget sugárzunk le, vagyis nagy lesz a hőveszteségünk a homlokzati falak irányában. Ez az energiaveszteség a belső falak felé nem jelentkezik, vagyis ahogy mondani szokták: míg az egyik oldalról megsülünk, a másik oldalról megfagyunk. A jól megválasztott utólagos hőszigeteléssel viszont a hideg napokon sem fog a fal belső oldali hőmérséklete 18 – 19 oC alá süllyedni. Ezzel elérhetjük, hogy 4 – 5 oC-al alacsonyabb léghőmérsékleten ( 20 – 22 oC ) mellett is komfortosabban élhetünk, mint korábban.
Számítások igazolják, hogy ha 1 oC-al csökkentjük a szoba levegőjének hőmérsékletét, azzal 7-8 % fűtési energiát takaríthatunk meg. Így a hideg napokra számítva- amikor is különösen fontos, hogy kevesebb legyen a fogyasztás- akár 40%-al is csökkenthetjük a gázfogyasztást!
Tehát érdemes alaposabban megvizsgálni a homlokzati hőszigetelő rendszerek vásárlása előtt, hogy az “olcsóbb rendszer” hosszútávon kifizetődik-e vagy csak felesleges pénzkidobás!

Forrás: HomeGarden

 

 Miért kell az épületek homlokzatát hőszigetelni?

A növekvő energiaárak teszik fontossá a hőszigetelés fokozását. A hőszigetelés egy hosszú távú befektetés, ami hozza a kamatokat a csökkent fűtési költség formájában, amíg csak áll a ház. A jól megoldott hőszigeteléssel nemcsak energiát takarítunk meg, hanem komfortos, lakható lakást is kapunk. Környezetvédelmi szempontból pedig a hőszigeteléssel megtakarított energia csökkenti a világunkra nehezedő környezeti ártalmakat.

Homlokzati hőszigetelő rendszer

A fűtési energia jelentős része távozik a falon keresztül, ezért elengedhetetlen, hogy az kellően hőszigetelt legyen. A falak hőszigetelő képességét legtöbbször úgynevezett Homlokzati hőszigetelő rendszer segítségével javítják.

Meglevő épületek hőszigetelését indokolja, hogy

A régi falazóanyagok hőszigetelő képessége ma már nem kielégítő,
A kivitelezési hibák okozta hőhidak másképp nem javíthatók,
festés, felületképzés esetén a járulékos költségek (állványozás, munkadíj) nem növekszik, ha hőszigeteljük az épületet, de jelentős megtakarítás várható a fűtési idényben.

Új épületeknél a hőszigeteléssel

Olcsóbb falazóanyag és hőszigetelés alkalmazásával gazdaságosabb szerkezet épülhet,
A vékonyabb falszerkezet révén azonos beépített terület mellett több lakótér nyerhető,
A legjobb falazóanyagok hőszigetelő képességét is meg lehet haladni.
Hogyan épül fel a rendszer, a kivitelezésnél mire kell ügyelni?

A homlokzati falakat csak a piros csíkos, EPS-80 -as lemezzel, a lábazatot Zártcellás lemezzel kell hőszigetelni. Új épület esetén közvetlenül a falra (tégla, beton) ragasztható a hőszigetelés, régi épületeknél a rossz állapotban levő vakolatot le kell verni, a jó állapotban lévőt szükség szerint foltokban javítani, majd a hőszigetelő táblák felragasztása után táblánként 2-3 dűbellel rögzíteni kell. A kivitelezést lehetőleg bízzuk szakkivitelezőre, különösen a tapaszolás, hálózás és a vakolás. A rendszerekről részletes ismertetést- ragasztók, vakolatok fajtái, színválaszték, tartozékok, kivitelezés – a rendszergazdák adnak felvilágosítást